A küldötti munka a küldöttgyűléseknek köszönhetően minden évben hasonló ütemezéssel működik. A téli és tavaszi OKGY, illetve a kerületi küldöttgyűléseken való részvételek között a felkészülés, tájékozódás egyeztetés időszakai jönnek.
Nyáron pedig mindenki táborozik, de ekkor is érdemes szóba hozni a cserkészpolitikai témákat.

A lenti vázlatos ritmust megértve, össze tudod hangolni a küldötti szolgálatodat a munkáddal vagy tanulmányaiddal.

Szeptember: Évkezdő vezetőségik, csapatküldöttek megválasztása, naptárak egyeztetése

Októbertől: Felkészülés a téli OKGY-ra, előkészítő anyagok elolvasása, tájékozódás véleményformálás, egyeztetés.

November vége: Téli OKGY

December: Az OKGY döntéseinek, témáinak eljuttatása a mozgalomhoz, informálás

Január: Felkészülés a KKGY-ra, előkészítő anyagok elolvasása, jelöltállítás

Február-Március: Részvétel a kerületi küldöttgyűléseken, az ott elhangzottak átbeszélése a mozgalommal

Április: Felkészülés a tavaszi OKGY-re, előkészítő anyagok elolvasása, tájékozódás, véleményformálás, egyeztetés. 

Május: Tavaszi OKGY, a döntések, témák, viták kommunikálása a mozgalomhoz.

Nyár: Táborozás.

Az előterjesztések azok a konkrét építőkövek, amelynek segítségével az egyes küldöttek vagy munkacsoportok a saját nagy fejlesztési folyamataikat előrevihetik. A többi küldött szemszögéből pedig azok a konkrét módosítások vagy feladatok, amikről az adott OKGY-n dönteni, tehát szavazni kell.
Az előterjesztésekkel kapcsolatban tehát a fő feladat képbe kerülni -- vagyis minél inkább visszafejteni, mi volt a nagy témakör, amihez a konkrét előterjesztés kapcsolódik, mik az előzmények, és várhatóan mik lesznek a hatások. Az előterjesztések áttanulmányozása során érdemes a következő kérdéseket végigbeszélni egymás között:

• Mi az a nagy témakör, amihez kapcsolódik az előterjesztés?

• Mi a témakör, fejlesztés célja? (Nem a konkrét előterjesztésé)

• Ez a konkrét előterjesztés hogyan szolgálja a nagy fejlesztés célját? Mire ad választ, és mire nem ad választ?

• Milyen másik eszközök (akár nevelési, akár VK-, akár csapatszintű eszközök) tudnak kapcsolódni az azott előterjesztés, szabályzatmódosítás törekvéseihez?

• Mi fog változni jó irányba az előterjesztés hatására?

• Mi lesz a negatív következménye a módosításnak, és tudjuk-e azt vállalni?

Ezt a komplex kérdéskört segíti az előterjesztés-sablon, amely azt szolgálja, hogy ezen kérdések többé-kevésbé kiderüljenek magából az előterjesztésből. Ha te magad olyan munkacsoport vagy szervezeti egység tagja vagy, amely előterjesztést szeretne benyújtani, akkor ezért érdemes ezt (a sablon alapján) minél gondosabban, érthetőbben elkészítened, hiszen ezzel segítheted a többiek tájékozódását. Ha pedig küldöttként az előterjesztéseket szeretnéd megismerni, akkor emiatt érdemes végigolvasni és átbeszélni a tágabb környezetet, a célokat és az indoklást, mert ez segíthet nektek megérteni a teljes fejlesztési folyamatot, nem csak az adott építőkövet.

A szabályzatalkotások kapcsán ismét felvillantjuk Babos G anyagát, ezt tényleg nagyon érdemes elolvasni.
A hagyománytól a szabályzatig - Demokrácia a cserkészetben

A vitakultúra kapcsán fontos kiemelni, hogy az elmúlt években a küldöttek felkészültsége és konstruktív felszólalásai példaértékűek a küldöttgyűléseken. Így ha most csatlakozol, akkor sok jó mintát fogsz találni, érdemes tanulni a konkrét felszólalásokból! Néhány általános tanácsot ide is sorakoztatunk a teljesség igénye nélkül, de a küldöttek élő jó gyakorlatait is bátran ajánljuk:

• Érdemes jegyzetelni a felszólalást előre, hogy összeszedetten, a lényeges érveket összefoglalva, érthetően tudd elmondani a gondolataidat. Sok küldöttnél megfigyelhető mostanában az írásos jegyzet a felszólalásoknál, ez kifejezetten jó gyakorlat.

• Fontos a szervezeti és hosszú távú szint szem előtt tartása: a küldöttgyűlés általános irányokat tud kijelölni, általános normákat lefektetni. Kerüld a saját élmények, egy-két saját tapasztalat megosztását. Ezek is fontos visszajelzések, de inkább az informális részeken, előkészítő beszélgetéseken, kisebb körű megbeszéléseken van rájuk tér és idő.

• Az OKGY-n zajló plenáris vitának nem az a célja, hogy kimondottan elhangozhassék, hogy "áh, tehát akkor XY.-nak van igaza", tehát nem cél, hogy az érezhető konszenzusig tartson, erre ugyanis nincs idő. A cél az, hogy a küldöttek lehetőleg minden fontos érvet és ellenérvet megismerhessenek ahhoz, hogy megalapozottan tudjanak szavazni. A vita tehát a szavazást készíti elő. Éppen ezért érdemes úgy hallgatni a vitát, hogy a döntésedet tudd vele támogatni; illetve ha érved van, akkor ennek a célnak alárendelve szólalj fel.

A vitakultúra kapcsán számos forrást lehetne idézni, ennek érdemes utánanézni az interneten. A kulcsfogalmak, amelyeket kiemelnénk: Együttműködő kommunikáció (EMK), Asszertivitás, érvelési hibák.

Az egyik cserkésztestvérünk Retorikaiskolájának tudástára is érdemes a megtekintésre.

Ha szívesen gyakorolnál, vagy vinnél  vitajátékokat a kószáidnak a csapatba, akkor a Demokratikus Ifjuságért Alapítvány oldalán találhatsz rengeteg kidolgozott módszertant.

Az egyik legnehezebb feladat, hogy hosszú távon is kövessük egy-egy ügy alakulását, sikeres és elakadt történeteket. Ennek érdekében szeretnénk esettanulmányokat elérhetővé tenni a későbbiekben.