Kerületi szintű ügyek

Mi ez, és kikből áll?

"ASZ. 35. § (1) A kerületi küldöttgyűlés a kerület vezető szerve."

"ASZ. 35. § (3) A kerületi küldöttgyűlés tagjai a cserkészcsapatok küldöttei."

Vagyis a KKGY a legfőbb szerv a kerületben, és mivel ő választja meg az összes kerületi tisztségviselőt, mindenki itt is számol be az elvégzett feladatairól. Ugyanakkor a KKGY összehívásában, koordinációjában a kerületi elnökségnek van feladata. Ezzel együtt fontos arra emlékezni, hogy a kerületi elnökség tanácskozási jogú tagja a KKGY-nek (ez amiatt is érthető, hogy mint megválasztott tisztségviselőknek, nekik is be kell számolniuk az elvégzett feladatokról a KKGY felé).

A küldöttgyűlés teljes taglistáját és feladatait az ASZ 35.§-ában találjátok.

A KKGY előkészítése időrendben:

1) Mikor legyen a küldöttgyűlés?

"ASZ. 35. § (6) A kerületi küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. Az évi rendes ülésre januárban vagy februárban kerül sor ."

Érdemes a KKGY időpontját az évkezdő eseménynaptár készítésekor meghatározni, akár a cspk-kkal közösen.

Az utóbbi években gyakorlattá vált, hogy ha országos szint javasol két konkrét hétvégét, a szervezés és a kapcsolódás könnyítése végett. Ha lehet, megköszönjük, ha figyelembe veszitek ezeket az időpontokat a tervezéskor. 2025-ben ez a két hétvége febr. 8-9, illetve febr. 15-16.

2) Összehívás:

"ASZ. 35. § (5) A kerületi küldöttgyűlést a kerület elnöke hívja össze a napirend-tervezet kiküldésével legkésőbb az ülés előtt négy héttel." 

Vagyis eddigre egy napirendet kell elkészíteni, és kiküldeni a meghívót minden tagnak és tanácskozási jogú tagnak.

"SZMSZ. 23. §. (2) A meghívóban szerepel az ülés pontos helyszíne, időpontja, tervezett időtartama, a tervezett napirend és az ülést előkészítő dokumentumok, valamint az, hogy az ülésen cserkész egyenruhában kívánatos-e megjelenni. "

Az SZMSZ szerint az ülést előkészítő dokumentumoknak készen kell állnia a meghívó kiküldésekor, vagyis az ülés előtt négy héttel.

3) Előterjesztések:

"SZMSZ. 23. §. (2) A meghívóban szerepel az ülés pontos helyszíne, időpontja, tervezett időtartama, a tervezett napirend és az ülést előkészítő dokumentumok, valamint az, hogy az ülésen cserkész egyenruhában kívánatos-e megjelenni. "

Az OKGY esetében erre van egy külön határidő az előkészítő anyagok számára, de a KKGY esetében jelenleg nincs. Az SZMSZ szerint az ülést előkészítő dokumentumoknak készen kell állnia a meghívó kiküldésekor, vagyis az ülés előtt négy héttel.

4) Indítványozási határidő:

Miután a napirend kiment, a csapatküldöttek és a tanácskozási jogú tagok tehetnek indítványokat az ülésre vonatkozóan, amit aztán a határidő után a kerületi elnöknek közzé kell tenni. A gyakorlat az, hogy erről kimegy egy email, amiben szerepel a drive-mappa linkje az összegyűjtött anyagokról. 

"(ASZ) 64. § (1) A Szövetség szerveiben a szerv tagjai és tanácskozási jogú tagjai tehetnek indítványt. Az indítványt írott formában, indoklással együtt, határidőre az ülés összehívójának kell eljuttatni. A határidő az ülés előtt az országos küldöttgyűlés és a kerületi küldöttgyűlés esetében 2 hét, az országos tanács esetében 4 nap.

(2) A határidőre beérkezett indítványokat az ülés összehívója legkésőbb a határidő után az országos küldöttgyűlés és a kerületi küldöttgyűlés esetében egy héttel, az országos tanács esetében két nappal megismerteti az ülés meghívottjaival.

(3) Indítványt az ülés kezdetén is fel lehet venni a napirendre az érvényesen leadott szavazatok harmadának támogatásával." 

Tehát lehet ott közvetlenül is javasolni (az ülés elején), de arról külön szavazni kell. Érdemes tehát a küldötteknek előre szólni, hogy ha ilyet terveznek, akkor arról értesítsék a kerületi elnökséget, hogy a szavazást be tudja tervezni.

5) Kik lesznek a szolgálattevők a KKGY-n?

Érdemes a különböző szolgálattevőkről előre gondoskodni: meghirdetni és jelentkezőket keresni, vagy felkérni embereket a pozíciókra. A következők szereplőkre lesz szükségetek:

Levezető elnök:

"SZMSZ 27. § (4) A (levezető) elnök gondoskodik a napirend megfelelő végrehajtásáról, és törekszik arra, hogy a kitűzött célokat az előzetesen megállapított időn belül sikerüljön elérni. Az ülés vezetése során konszenzusra törekszik. Bejelenti az ülés kezdetét és végét, valamint ismerteti a szavazások és választások eredményeit. Az indítványokat átfogalmazhatja érthetőbbé vagy célszerűbbé. Megjegyzi a hozzászólásra jelentkezőket, és a jelentkezés sorrendjében felszólítja őket ."

Az ülés kezdetén majd "az összehívó megnyitja az ülést, és küldöttgyűlés esetében az ülést levezető elnököt (a továbbiakban: elnök) ajánl, akit a tagok jóváhagynak. Ha nem hagyják jóvá, az összehívó másik elnököt ajánl, egészen ameddig a tagok azt jóváhagyják. Nem küldöttgyűlés esetén az összehívó egyben az elnök is." (SZMSZ 27. § (1)-(2) ).

Ebből a két szabályzati paragrafusból feltűnik az a jó gyakorlat, hogy érdemes olyan levezető elnököt keresni, aki nem tagja a kerületi elnökségnek. Már csak azért is, mert a kerületi elnökség beszámol a KKGY-nak, így furcsa összemosódásokat eredményez, ha egy elnökségi tag ugyanekkor levezető elnök is. A szabályzat ezt a megkülönböztetést ugyanakkor nem teszi kötelezővé, tehát a kerület bevonható emberein is múlik, mennyire sikerül ezt a gyakorlatot meghonosítani -- mi azonban mindenképpen ajánljuk.

Mandátumvizsgálók:

Az ülés kezdetén mandátumvizsgálatra lesz szükség. Érdemes egy-két cserkészt megkérni erre a szolgálatra -- kézenfekvően a küldöttek közül.

Jegyzőkönyv-vezető és hitelesítők:

Egy jegyzőkönyvíróra és két hitelesítőre lesz szükségetek. A szabályzat egyáltalán nem rendelkezik arról (kerületi szinten), hogy kiknek kell ezt a szolgálatot ellátni, tehát szabadon válogathattok, akár a küldöttgyűlés tagjain kívülről is. Érdemes ugyanakkor az általános összeférhetetlenségi irányelveket betartani: ez a három szolgálattevő például ne legyen egymással közvetlen rokoni kapcsolatban.

A jegyzőkönyv-vezető feladata a jegyzőkönyv írása lesz. A jegyzőkönyv tartalmi elvárásairól az ASZ 67.§-ában olvashattok. A jegyzőkönyv elkészülése után a két hitelesítőnek alá kell írnia, így igazolva, hogy egyetért a tartalmával. A jegyzőkönyvet a levezető elnöknek is alá kell írnia.

További lehetőség: VIRUL-felelős

A KKGY-kon a szavazásokat lehetőség van VIRUL-on keresztül intézni. (Természetesen szavazhattok szavazókártyákkal is.) Ha a VIRUL-t választjátok, érdemes keresni valakit, aki kezeli a felületet, beállítja a szavazásokat és jogosultságokat, stb. A VIRUL-lal kapcsolatos szabályokról az SZMSZ 33/B. §-ában olvashattok. Nagyobb létszámú KKGY-k esetén érdemes a VIRUL országos kezelőit is előre értesíteni az időpontról, hogy készen tudjanak állni, ha valamilyen hibajelenség van, és informatikai háttérsegítség kell.

További lehetőség: GH

A KKGY nem csak egy döntéshozó alkalom, hanem egy program is, vagyis szükség van a szokásos háttérre: helyszín, kellékek, étel. Erre a háttérre is kereshettek egy-két szolgálattevőt, ha van erre kedv és kapacitás. Szükség lesz projektorra, hosszabbítóra, internetre, esetleg nyomtatóra, szavazókártyákra (ha így döntötök). Ha használtok kerületi jelképeket (pl. zászlót) ezen az alkalmon, akkor azt is oda kell vinni. Ezen kívül jó gyakorlat, ha van kávé, tea, esetleg némi nasi az alkalmon, így erősítve azt, hogy a KKGY a találkozásokról is szól. Jó, ha ezt egy-két külön ember főzi meg és gondoskodik a tálalásukról, hogy ezzel ne nektek kelljen foglalkozni.

Választandók: küldöttek és OT-tagok

Ők nem szolgálattevők, ettől függetlenül fontos kérdés, hogy kik lesznek a kerület országos küldöttei, pótküldöttei és a póttagok. Róluk az Intranet "Országos ügyek" címszavánál olvashatsz bővebben. Küldötteket minden évben kell választani, OT-tagot és póttagot háromévente (ahogy kerületi elnökséget is). Érdemes előre körbekérdezni, hogy kik vállalnak ilyen feladatot szívesen; vagy felkérni egy Jelölőbizottságot, akik vállalják ezt a feladatot.

6) Operatív előszervezés:

Mivel a KKGY egy program is, operatívan is meg kell szervezni. Helyszínt kell foglalni, odavinni a kellékeket, berendezni a termet, előre gondoskodni az ételről-italról (ha terveztek ilyet). Ezzel is érdemes számolni időben.

A KKGY menete:

Mandátumvizsgálat:

"SZMSZ 25. § (2) Az ülésre érkezők mandátumát meg kell vizsgálni. Ha kétség merül fel a tag személyazonossága vagy mandátumának érvényessége felől, ezeket igazolnia kell. Ha a tag mandátuma érvényes, felveszi szavazókártyáját, amit a jelenléti íven aláírásával igazol. (...) (3) A küldött mandátumát szükség esetén az őt megválasztó ülés jegyzőkönyvével igazolja." 

Jó, ha kerestek tehát egy-két résztvevőt, aki ellátja a mandátumvizsgálat szolgálatát. Érdemes őket előre felkérni.

Az ülés megnyitása:

Az ülést az összehívó nyitja meg, és imával kezdődik. (lásd SZMSZ 26. §, 27. §)

Levezető elnök megválasztása:

"SZMSZ 27. § (1) Az összehívó megnyitja az ülést, és küldöttgyűlés esetében az ülést levezető elnököt (a továbbiakban: elnök) ajánl, akit a tagok jóváhagynak. Ha nem hagyják jóvá, az összehívó másik elnököt ajánl, egészen ameddig a tagok azt jóváhagyják. "

Az SZMSZ 27. §-ában további részleteket találtok arra vonatkozóan, hogy mi van, ha az összehívó nincs jelen az ülés kezdetekor, illetve a levezető elnök feladatairól is.

Ez után a levezető elnök átveszi a szót, és a továbbiakban ő vezeti a küldöttgyűlést.

Jegyzőkönyv-vezető és hitelesítők megválasztása:

Erről a küldöttgyűlés tagjai szavaznak.

Határozatképesség megállapítása:

Itt a levezető elnök kimondja, hogy a KKGY határozatképes-e vagy nem, mégpedig ez alapján:

"SZMSZ 29. § (1) A mandátumvizsgálók ismertetik az ülésen megjelent szavazati és tanácskozási jogú tagok számát és a részvételi arányt. Ezt követően az elnök az alapszabály szerint megállapítja az ülés határozatképességét, valamint az egyszerű és adott esetben az abszolút többséghez szükséges szavazatszámokat (lásd alapszabály 71. §). "

Napirend jóváhagyása:

Itt fogadja el a küldöttgyűlés a napirendet, illetve ha van indítvány a helyszínen, azt ekkor lehet megvitatni és szavazni róla. Ha a küldöttgyűlés határozatképes, akkor itt lehetősége van módosítani is a napirenden.

Ezután pedig a napirend pontjai szerint halad tovább az ülés.

Szavazások:

A küldöttgyűlés különleges pontjai a szavazások. Ennek menetéről és szabályozásáról az SZMSZ 32. és 32. §-ában olvashattok részletesen.

Ülés vége:

Az ülés a szabályozás szerint közös imával zárul.

A KKGY után:

Itt már csak két feladat van: a jegyzőkönyvet el kell készíteni és aláírni; illetve a továbbításról-tárolásról gondoskodni. Ezt érdemes nyomonkövetni a kerületi elnökségnek, hogy ne csússzon el.

Jegyzőkönyv elkészítése

Ez a vontakozó szabály: "ASZ 67.§ (6) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá az ülést követő 15 napon belül. "

Jegyzőkönyv közzététele és tárolása:

A kész jegyzőkönyvet elektronikusan el kell küldeni a) az országos elnökségnek, b) a KKGY résztvevőinek. Papíron az országos irodának kell küldeni egy példányt. Az ASZ alapján a jegyzőkönyvnek a tagok számára 3 évig elérhetőnek kell lennie, a határozatoknak pedig fel kell kerülni a Szövetség honlapjára. Erre vonatkozó szabályok: 

"ASZ 35. §  (8) A kerületi küldöttgyűlés jegyzőkönyvének elektronikus példányát az ülés után legkésőbb egy héttel, egyik nyomtatott és hitelesített példányát az ülés után legkésőbb négy héttel meg kell küldeni az országos elnökségnek. "

"SZMSZ 35. § (1) Az elnök által aláírt jegyzőkönyvet a két hitelesítő az ülést követő 15 napon belül hitelesíti. Ezt követően az elnök a jegyzőkönyvet a szerv tagjainak rendelkezésére bocsátja."

"36. § (1) b) A kerületi küldöttgyűlés jegyzőkönyvéből egy példány (a szavazólapokkal együtt) a kerületi irattárban, egy pedig az országos irattárban tároltatik. (3) A jegyzőkönyvek az alapszabály rendelkezései szerint nyilvánosak az interneten."

"ASZ. 67. § (1) Jegyzőkönyv készül a
a) a kerületi küldöttgyűlés, az országos küldöttgyűlés, az országos tanács, az országos nevelési testület, az országos elnökség..." üléseiről."

"ASZ. 70.§ (2) A 67. § (1) a) pontban említett szervek üléseinek jegyzőkönyvei elektronikus formában a tagság számára ülést követően legalább három évig elérhetők.

(4) A 67. § (1) a) pontban említett szervek által meghozott határozatok a Szövetség honlapján elérhetőek. " 

A kerületi szint a Szövetség "regionális megjelenése", így pénzügyi és adminisztrációs szempontból fontos a szoros együttműködés az országos szinttel. A pénzügyek területén az utóbbi időben sok dokumentum és segédanyag készült, ezeket is megtaláljátok alább becsatolva.

Irányelvek:

A Szövetség alapvető igénye, kérése és állásfoglalása, hogy:

• minél kisebb legyen a Szövetség készpénzforgalma

• a kiadások és bevételek átlátható módon jelenjenek meg

• a pénzügyi folyamatok tisztán, az elszámolások számvitelileg szabályos módon történjenek

Az ehhez kapcsolódó részletesebb dokumentumokat itt találod:

• Pénzkezelési Szabályzat

• PénzüGYIK

Éves teendők:

Éves költségvetés és beszámoló:

A kerületi elnökségnek készítenie kell egy költségvetést a kerületi küldöttgyűlésre, illetve az előző évről pénzügyi beszámolót is. Ehhez egy lehetséges sablont itt találsz.

Havonta:

• a számlákat és egyéb bizonylatokat minden hónap 12. napjáig iktatni kell (ezt az ECSET-en keresztül tudod megtenni), majd postára adni, hogy a 16. napig beérkezzen az országos irodába. Itt találsz pontos leírásokat arról, hogy mit kell pontosan iktatni, illetve az iktatás folyamatáról itt találsz egy oktatóvideót is.

Éves zárás:

• Az úgynevezett zárlati tervről október környékén kapnak a kerületi elnökségek tájékoztatást az ÜGYES-en, minden határidővel és feladattal együtt. (A tavalyi zárlati tervet itt találod, idén is hasonlóra lehet számítani.)

• Az éves zárás része a leltár készítése / felülvizsgálata is, amire januárban lesz fontos sort kerítenetek. Ehhez az országos szinttől kaptok majd egy listát év vége környékén, az ott szereplő eszközökről kell visszajelzést készítenetek.

Bankszámla kezelése, jogosultságok:

Ennek a részletes leírásáról itt olvashattok.

Házipénztárral kapcsolatos tudnivalók:

A házipénztárral kapcsolatos információkat ebben a dokumentumban találjátok meg.

Bizonylatok:

Itt átnézhetitek, milyen szabályok vonatkoznak a különböző számlákra, kiküldetési rendelvényekre.

Adományok és programok részvételi díja:

Ebben a dokumentumban találjátok meg az idevonatkozó információkat.

A VK-k összetett témakörét altémákra bontottuk:

• VK, mint vezetőképzés szervezése
  A kerületek fontos ASZ. szerinti feladata, hogy megszervezzék a vezetőképzéseket, a VKSZ értelmében elsősorban a bronz és ezüst szinteken.
  A VK-k állandó törődést igényelnek, és ezeket a teendőket fontos beírni az évkörbe is. A képzésvezető felkérésétől az adott évfolyam lezárásáig rengeteg teendő adódik, és nagyjából minden hónapra van valami.

• VK, mint a kerületi élet helye
  A VK a kerületi élet szempontjából is nagyon fontos. A személyes kapcsolatok, új barátságok, a közös munka öröme és kihívása rengeteg energiát képes adni az egyénnek és a csapatoknak. Fontos, hogy a vezetőképzés megrendelőjeként arra is ügyeljen a kerület, hogy ebben a motiváló közegben minél többen és több csapatból kapjanak helyet.
  Nem csak a jelöltek, hanem a mamelukok, kiképzők, GH-sok, Baltások, Nyuszi-vezetők szempontjából is fontos tényező. 

• Kerületi VK-k összehangolása
  Ha egy kerületben több VK is működik, vagy több VK-ban érintett, érdemes odafigyelni ezek összhangjára. Egyrészt praktikus, ha az operatív folyamatokat lehet közösen kezelni, másrészt a kapcsolódási lehetőségeket is növeli, ha a kerületi VK-k együtműködnek.
  Mindenképp előnyös, ha a VK-k folyamatait összehangoljátok. A csapatoknak nagyon nagy segítség, ha nem kell több jelentkezési határidőt, hétvége-időpontot, tábor-dátumot fejben tartani, hanem ezek előre ismert logika szerint elrendezettek és összehangoltak.

• VK, mint a kisebb csapatok integrációjának lehetősége
  A VK kiemelt terepe lehet a kis csapatok segítésének. Sok kerület elé állít nehéz kihívást, hogy miként tud segíteni a vezető- és emberhiánnyal küzdő kis csapatoknak. A VK-rendszer alkalmas lehet arra, hogy ezeknek a csapatoknak a fiatal vezetőit bevonva jó mintákat és motivácót adjunk nekik a csapatban végzett munkához. Érdemes odafigyelni, hogy a fent részletezett szerepekben helyet kapjanak ezeknek a csapatoknak a képviselői. Cserkészeik számára pedig a nyuszitábor lehet jó lehetőség, de segíteni kell őket abban, hogy oda eljussanak.

• Hitelesítés, VK-konferencia
  Jó, ha a VK-k folyamatait aktívan kíséri a kerület. A hitelesítési folyamat és a bizottságok visszajelzései hasznos információkkal szolgálhatnak arról, hogy hogyan állnak a képzések. A VK-konferencia pedig nagyon fontos lehetőség a megosztásra és inspirálódásra, ezért érdemes odafigyelni, bátorítani, hogy minél több kiképző jusson el oda.

• Kerületi vezetőképző szakvezető
  Mivel a vezetőtisztek feladata nagyon sok területet fed le, mindenképp előnyös, ha vezetőképzési szakvezetőt nevez ki a kerület. Egy külön, erre a feladatra dedikált ember hatékonyabban kísérheti a VK-k munkáját, és intenzívebben tarthatja a kapcsolatot az érintettekkel kerületen kívül és belül egyaránt. 

Vázlatos teendőlista a VK-k kapcsán -- egy VK-ciklus logikája alapján:

• tavasz: érdeklődni és egyeztetni az utódlásokról

• nyár: egyeztetni az utódlásról és a jövő évi dátumokról (meghirdetés, jelentkezés, hétvégék, tábor, értekezletek)

• nyár végén: kihirdetni a csapatoknak a jövő évi dátumokat, kinevezni a képzésvezetőket és atpk-kat

• szeptember-október: igényfelmérés, érdeklődés, cspk-értekezletek

• november: meghirdetés, jelentkezés; jövő évi pénzügyi igények egyeztetése, hogy a KKGY-re beterjesztett költségvetésbe ezt be tudják írni

• folyamatosan:
  - pénzügyi együttműködés és folyamatkövetés,
  - hitelesítés figyelemmel kísérése
  - ONT-beli munka

• tavasz:
  - felszerelések karbantartása, átnézése;
  - szociális és egyéb támogatások igénylése
  - kerületi diverzitás elősegítése a vk-ban

• nyár: táborlátogatások

• ősz:
  - részvétel az utóhétvégén, közreműködők munkájának megköszönése
  - pénzügyi zárás

• KKGY: formális köszönet és beszámoló a VK tevékenységéről

A kerületnek fontos feladata kerületi programokat is biztosítania a kerület számára, ezt azonban érdemes jól tervezetten és átgondoltan biztosítani. Három területen érdemes programokon gondolkodni:

Szervezeti működéshez szükséges programok:

Ez elsősorban a KKGY megszervezését jelenti, illetve idetartozhatnak még az évkezdő cspk-fórumok, a küldötteknek szóló felkészülő alkalmak, vagy bármi olyan, ami a kerület adminisztratív, pénzügyi és operatív működtetéséhez kapcsolódik.

Vezetők támogatása:

Ide tartozik elsősorban a VK megszervezése, amiről külön is olvashattok részletesen. Továbbá ide tartoznak a VTK-k és/vagy a vezetői találkozók, konferenciák.

Nevelés támogatása:

Idetartoznak azok a nagyobb programok, amik gyerekeknek (is) szólnak. Ezek lehetnek a teljes kerületnek szóló programok (például egy kerületi cserkésznap), vagy egy-egy korosztálynak szóló célzott programok (például egy kiscserkész-farsang vagy egy szakági program kószáknak). Érdemes elsősorban azokat a korosztályokat szem előtt tartani, amik a csapatokban nem tudnak akkora figyelmet kapni, vagy pedig a nevelési programjuknak része a csapaton kívüli élet, vagyis a kósza és vándor korosztályt, ill. a kiscserkészeket (ez utóbbiakat akkor, ha sok kis csapat van a kerületetekben, akik kiscserkészei számára jót tesz a kerületi cserkészélmény). A kerületi programokat természetesen nem kell az elnökségnek saját kezűleg szervezni: nagyszerű gyakorlat az, ha a csapatok nyitják meg saját programjukat a többiek számára, vagy vállalnak kerületi program-szervezést. A kerületi vezetés feladata ugyanakkor, hogy ezeket a programvállalásokat koordinálja, és figyeljen az egyensúlyra: néhány jól célzott, jól hirdetett program bőven elég.

A programokkal kapcsolatban fontos lehet szem előtt tartani, hogy nem cél a "túl sok" kerületi program, de ugyanakkor jó, ha a kerületi közösség találkozni tud egymással. Jó ritmus lehet például a következő:

• Évkezdő cspk-fórum vagy cspk-vacsora

• Ősszel egy vezetői találkozó

• Februárban KKGY

• Az év során valamikor egy cserkésznap vagy három célzott, korosztálynak szóló program

... Ide pedig szívesen látjuk a ti kerületi programnaptárotokat és jól bevált programjaitokat is!

A kerületi nagytábor fontos nevelési lehetőség a kerületi csapatok számára.  

Előnye lehet:

• A gyerekeknek új perspektívából mutatja meg a cserkészetet. Azáltal, hogy más cserkészekkel táboroznak együtt, megkapják azt a megerősítő élményt, amit sokak csak a VK-ban élhetnek meg.

• A nagytábor lehetőséget ad nagyobb volumenű programokra.

• A kerületi vezetők jobban megismerik egymást, segíti a hálózatosodást, amelyet a későbbi munka során lehet kamatoztatni.

• Erősítheti a kerületi identitást, csapatok közötti összehangolódást.

• A kisebb csapatok jobban bekapcsolódhatnak a kerületi vérkeringésbe a KNT-n keresztül.

• A szervezők számára fontos tapasztalat lehet egy ekkora volumenű esemény szervezése.

Hátrányok és nehézségek:

• Sokkal nagyobb elszántságot és szervezőkészséget igényel a felkészülés a szervezőktől, mint egy csapattábor.

• Bár elsőre úgy tűnik, hogy kevesebb energiába kerül, mint egy csapattábor, hisz egy csomó minden közösen szerveződik (program, logisztika, gh, keretmese, stb.) valójában több energiabefektetést igényel. A csapatok közötti együttműködés, a táborozási szokások eltérései, együttműködés idegen vezetőkkel sokkal nagyobb odafigyelést és türelmet igényel, mint amennyit a közös rendszerek megtakarítanak.

• Kevés olyan alkalmas táborhely van, amely képes cserkésztábor-szerű területet biztosítani egy ilyen volumenű rendezvénynek.

A kerületi nagytáborok gyakoriságára többféle gyakorlat alakult ki az egyes kerületekben, de az a megfigyelhető, hogy 5-7 évente tartanak KNT-ket. Érdemes a kerületi stratégiából és az elnökségi programokból kiindulni, és legalább 2-3 évvel a tervezett tábor előtt elkezdeni a szervezést.

Fontos, hogy a döntést a kerületi küldöttgyűlés hozza meg, és legyen lehetőség előtte részletesen konzultálni a körülményekről, elvárásokról és kötelezettségekről.

Az elmúlt évek KNT-iben számos jógyakorlat halmozódott fel, amelyeket érdemes részletesen összegyűjteni a szervező kerületektől.

A kerületi nagytábor, mint nevelési eszköz elsősorban az 2.000 fős vagy annál kisebb létszámú kerületek esetén releváns.  Efölött érdemes inkább a korosztályos nevelési igényeket kielégítő közös táborozásokat szervezni, illetve a körzeti szervezésű táborokat elősegíteni.

A 2021-ben lezajlott GSAT folyamat ihletésére gondolkodtunk el azon, hogy a működésünk mely területeit segíthetnénk olyan szempontokkal, amelyek képesek keretet adni egy szervezeti egység működésének áttekintéséhez és fejlesztéséhez. Az volt a tapasztalatunk, hogy rengeteg ötlet, szempont, tapasztalat merül fel, fejlődik ki és felejtődik el a csapatok vagy a kerületek életében. Ha néha megállunk és ránézünk ezekre, talán sikerülhet biztosabb fejlődést elérni.

Ez a rendszer nem egy osztályozás vagy vizsgálat, sokkal inkább épít a közös gondolkodásra, párbeszédre, melynek keretében a kerület vezetői egy külső facilitátorral átnézik a kerület működését. Sok esetben tapasztalhatjuk, egy külső szem bevonása milyen hasznos lehet: olyan új szempontokkal, meglátásokkal képes gazdagítani, amelyeket a mindennapi rutin és berögződések során nem feltétlenül veszünk észre.

A folyamat vezérfonala egy szempontsor: ez biztosan nem teljes: lehetne több és kevesebb, de nem is kíván teljeskörű lenni. Bátran vonjatok be új szempontokat!

Nagy kihívás, hogy  a kerület funkciója nincs eléggé definiálva és ennek megfelelően különböző felfogásokat láthatunk. Az ASZ csak a legszükségesebb, elsősorban adminisztratív feladatokat rögzíti, azonban a gyakorlatban láthatjuk, hogy egy kerület milyen sok téren hozzá tud járulni a csapatokban végzett nevelőmunkához. Ezeket a lehetőségeket érdemes átgondolni és fejleszteni, amennyire az erőforrások megengedik.

A szempontok és a kidolgozott anyagok segíthetnek jobban belelátni a kerületi elnökségek munkájába, és jó sorvezető lehet ahhoz, hogy több erőforrást vonjanak be a kerület működésébe. Ha átlátható és jól definiált az egyes folyamatok működése, akkor ahhoz könnyebb csatlakozni. Az elnökségváltáskor pedig az átadás-átvételi folyamatokat tudja megkönnyíteni.

Arról, hogy hogyan néz ki a folyamat, mire érdemes készülni, és hogyan tudtok felkészülni rá, itt olvashatsz. Magukat az állításokat, a szempontsort pedig itt találod meg.